Adószám: 32474509-2-13 · Cg.: 13-09-231966
info@esysint.hu · +36 30 633 8516 · +36 70 942 2909
1.Szerződő felek
a továbbiakban együttesen: „Felek", külön-külön: „Fél". A megállapodás kétoldalú: mindkét Fél lehet bizalmas információt közlő („Közlő Fél") és fogadó („Fogadó Fél") pozícióban.
2.A megállapodás célja
A Felek tárgyában folytatnak egyeztetést, illetve együttműködést (a továbbiakban: „Cél"). A Felek rögzítik, hogy a Cél keretében egymással üzleti titoknak[1] minősülő, bizalmas természetű információkat osztanak meg, amelyek védelme mindkét Fél alapvető üzleti érdeke.
3.A bizalmas információ fogalma
Bizalmas Információnak minősül minden, az egyik Fél által a másik Fél részére bármilyen formában (írásban, szóban, elektronikusan, képileg, rendszerhozzáférés útján) átadott vagy hozzáférhetővé tett információ, különösen:
- üzleti adatok: üzleti tervek, árképzési modellek, ajánlatok, kalkulációk, pénzügyi adatok, szerződéses feltételek;
- ügyfél- és partnerkapcsolatok: ügyfél- és beszállítói listák, kapcsolattartói adatok, projekt-részletek, referencia-információk;
- műszaki információk: rendszerarchitektúra-tervek, hálózati topológiák, konfigurációk, forráskód, API-kulcsok, hozzáférési adatok, dokumentációk, know-how;
- biztonsági információk: biztonsági intézkedések, audit-eredmények, sebezhetőségi és incidens-információk, jelszó- és jogosultság-kezelési adatok;
- bármely más információ, amelyet a Közlő Fél bizalmasként jelöl meg, vagy amely körülményei alapján ésszerűen bizalmasnak tekinthető.
Nem minősül bizalmas információnak:
- ami a Fogadó Fél tudomására jutásakor már bizonyíthatóan köztudomású volt, vagy később — a jelen megállapodás megsértése nélkül — vált azzá;
- amit a Fogadó Fél a közlést megelőzően már bizonyíthatóan jogszerűen ismert;
- amit a Fogadó Fél harmadik féltől, titoktartási kötelezettség nélkül, jogszerűen szerzett;
- amit a Fogadó Fél a Bizalmas Információ felhasználása nélkül, önállóan fejlesztett ki (független fejlesztés);
- amit jogszabály, bíróság vagy hatóság kötelező rendelkezése alapján ki kell adni — ebben az esetben a Fogadó Fél (ha jogszabály nem tiltja) előzetesen, de legkésőbb haladéktalanul értesíti a Közlő Felet, és csak a kötelezés szerinti minimális mértékben ad ki információt.
4.A bizalmas információ kezelése
A Fogadó Fél a Bizalmas Információt szigorúan bizalmasan kezeli, kizárólag a Cél érdekében használja fel, és az alábbi minimum-intézkedéseket alkalmazza:
- Need-to-know elv: a Bizalmas Információ kizárólag azon munkavállalók, vezető tisztségviselők, alvállalkozók és tanácsadók részére adható tovább, akiknek a Cél teljesítéséhez arra ténylegesen szükségük van;
- Továbbadási feltétel: a hozzáférést kapó személyeket írásban legalább a jelen megállapodással egyenértékű titoktartási kötelezettség köti (munkaszerződés, megbízási szerződés vagy külön NDA);
- Információbiztonsági minimum: jogosultság-kezelés, jelszóval/titkosítással védett tárolás és továbbítás, többfaktoros hitelesítés a hozzáférést biztosító rendszereken, papíralapú dokumentumok zárt tárolása;
- Visszafejtési tilalom: a Fogadó Fél a másik Fél által átadott szoftvert, rendszert vagy műszaki megoldást nem fejti vissza (reverse engineering, decompile, disassemble), nem másolja és nem készít belőle származékos művet — kivéve a jogszabály által kifejezetten megengedett mértékben;
- Incidens-értesítés: ha a Fogadó Fél tudomást szerez a Bizalmas Információ jogosulatlan harmadik személyhez kerüléséről vagy ennek közvetlen veszélyéről, haladéktalanul — de legkésőbb 72 órán belül — írásban értesíti a Közlő Felet, és együttműködik a kárenyhítésben.
5.Megkerülési tilalom (non-circumvention)
A Felek rögzítik, hogy az együttműködés során egymásnak ügyfeleket, megrendelőket, beszállítókat, alvállalkozókat vagy egyéb üzleti kapcsolatokat mutathatnak be (a továbbiakban: „Bemutatott Partner"). A Fogadó Fél kötelezettséget vállal arra, hogy a másik Fél által bemutatott — számára korábban bizonyíthatóan nem ismert — Bemutatott Partnerrel a bemutató Fél megkerülésével, kihagyásával vagy kizárásával sem közvetlenül, sem közvetítőn vagy kapcsolt vállalkozáson keresztül nem létesít a Cél tárgykörébe eső üzleti kapcsolatot, és nem köt ilyen szerződést
a jelen megállapodás hatálya alatt, valamint annak megszűnését követő évig — kivéve, ha ehhez a bemutató Fél előzetesen, írásban hozzájárult, vagy a Felek az adott ügyletre vonatkozóan külön megállapodást kötöttek.
Nem minősül megkerülésnek, ha a Bemutatott Partner bizonyíthatóan a bemutatástól függetlenül, saját kezdeményezésére veszi fel a kapcsolatot a Fogadó Féllel, vagy ha a felek üzleti kapcsolata bizonyíthatóan már a bemutatás előtt fennállt.
6.Kötbér és jogkövetkezmények
A Felek a szerződésszegés esetére az alábbi kötbért[2] kötik ki:
- Titoktartási kötelezettség megsértése (különösen: jogosulatlan közlés, jogosulatlan felhasználás, a visszafejtési tilalom megszegése) esetén a vétlen Felet megsértésenként Ft, azaz forint összegű kötbér illeti meg;
- A megkerülési tilalom megsértése esetén a vétlen Felet a megkerüléssel létrejött ügylet nettó ellenértékének %-a, de legalább Ft összegű kötbér illeti meg.
A kötbér megfizetése nem mentesít a szerződésszegéssel okozott, a kötbér összegét meghaladó teljes kár megtérítése[3] alól. A vétlen Fél a kötbérigény mellett jogosult a jogsértés abbahagyását és a jogsértéstől való eltiltást[4] követelni, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is, továbbá az üzleti titok megsértésének külön törvényben[1] meghatározott jogkövetkezményeit érvényesíteni.
7.Időbeli hatály, visszaszolgáltatás
A jelen megállapodás a Felek általi aláírás napján lép hatályba, és határozatlan időre jön létre. A titoktartási kötelezettség a Bizalmas Információ átadását követően — a megállapodás bármely okból történő megszűnésétől függetlenül — évig áll fenn; az üzleti titoknak minősülő információra mindaddig, amíg az üzleti titok minősége fennáll.
A Közlő Fél írásbeli felszólítására, illetve a Cél lezárását követő 30 naptári napon belül a Fogadó Fél a birtokában lévő Bizalmas Információt és annak valamennyi másolatát (ideértve az elektronikus tárolókat és biztonsági mentéseket is) visszaszolgáltatja, vagy a Közlő Fél választása szerint igazolható módon megsemmisíti, és erről írásbeli nyilatkozatot tesz — kivéve, ha jogszabály hosszabb megőrzést ír elő, amely esetben a titoktartási kötelezettség a megőrzés teljes időtartama alatt fennmarad.
8.Szellemi tulajdon, adatvédelem, közérdekű bejelentés
- Szellemi tulajdon: a Bizalmas Információra vonatkozó szellemi tulajdonjogok a Közlő Felet illetik; a jelen megállapodás nem keletkeztet sem felhasználási jogot, sem licenciát, sem jogátruházást.
- Adatvédelem: ha a Bizalmas Információ személyes adatot tartalmaz, a Felek a GDPR[6] és az Infotv. szerint járnak el; szükség esetén külön közös adatkezelői vagy adatfeldolgozói megállapodást[7] kötnek.
- Közérdekű bejelentés: a jelen megállapodás nem zárja ki a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény[8] szerinti jogszerű bejelentést.
- Jogviszony jellege: a jelen megállapodás önmagában nem hoz létre társasági, képviseleti, munka- vagy kizárólagossági jogviszonyt a Felek között.
9.Záró rendelkezések
- A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv[9], az üzleti titok védelméről szóló törvény[1] és a kapcsolódó hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
- A megállapodás módosítása kizárólag írásban, mindkét Fél aláírásával érvényes.
- A Felek elfogadják, hogy a megállapodás elektronikus aláírással[10] is érvényesen aláírható; az így aláírt dokumentum írásba foglaltnak[11] minősül.
- Ha a megállapodás bármely rendelkezése érvénytelennek bizonyulna, az a többi rendelkezés érvényességét nem érinti (részleges érvénytelenség).
- A Felek a jelen megállapodásból eredő jogvitáikat elsősorban békés úton rendezik; ennek 30 napon belüli eredménytelensége esetére az 1. Fél székhelye szerint hatáskörrel rendelkező bíróság illetékességét kötik ki.
- A megállapodás 2 (kettő) eredeti példányban készült — elektronikus aláírás esetén 1 (egy) elektronikus példányban —, amelyből 1-1 példány a Feleket illeti.
Jogi háttér · hivatkozott jogszabályok
- [1] Üzleti titok — a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:47. § + az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (jogellenes megszerzés, felhasználás, felfedés jogkövetkezményei); büntetőjogi tényállás: Btk. 418. §.
- [2] Kötbér — Ptk. 6:186–6:189. §: a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.
- [3] Kötbért meghaladó kár — Ptk. 6:187. § (3): a jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát.
- [4] Abbahagyás és eltiltás — Ptk. 2:51. § (1) a)–b) + a 2018. évi LIV. törvény 7. § szerinti intézkedések (eltiltás, ideiglenes intézkedés).
- [5] Kötbér bírósági mérséklése — Ptk. 6:188. §: a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti.
- [6] Adatvédelem — az (EU) 2016/679 rendelet (GDPR) + az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.).
- [7] Közös adatkezelői / adatfeldolgozói megállapodás — GDPR 26. cikk és 28. cikk.
- [8] Közérdekű bejelentés (whistleblowing) — a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2023. évi XXV. törvény.
- [9] Polgári Törvénykönyv — 2013. évi V. törvény (különösen 6:58–6:202. §, általános szerződési szabályok).
- [10] Elektronikus aláírás — eIDAS 910/2014/EU rendelet (fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás), magyar AVDH / KAÜ szolgáltatás.
- [11] Írásbeliség — Ptk. 6:7. § (3): az elektronikusan aláírt dokumentum írásbeli alakban tett jognyilatkozatnak minősül.